A csicsóka termesztése
A csicsóka Amerika felfedezése után terjedt el Európában. Hazánkban a XVII. század óta ismert és a legnagyobb területen az 1950-es években termesztett ...
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
A napraforgóval rokon növényt csicsókakrumplinak is nevezik. A gumó sokféle módon készíthető el, salátának, köretnek és diabetikus élelmiszerként keresett termék. Az évelő növény 2-4 méter magasra nő és ősszel virágzik. Vannak régi magyar tájfajták: a Nagykónyi és a Bőnyrétalapi, de elismertek a Bárdi 3 és a Bükki 20 elnevezésű fajták is.
Vas megye éghajlata és talaja megfelelő a növény termesztésére, de lazább, homokos termőföldön több termést ad. Gumója télen a földben hagyva mínusz 30 fokot is kibír a hótakaró alatt. Fagytűrő növény. Tápanyagigénye hasonló a burgonyáéhoz. A csicsókát általában több éven át vetésforgón kívül termesztik. Évelő viszonyok mellett a gumótermés évről évre csökken. A talajelőkészítést ugyanúgy végezzük, mint a burgonyánál. Tavasszal igyekezzünk minél korábban ültetni. A legalkalmasabb időpont március közepe-április eleje, de ősszel is ültethető. Fontos az egészséges vetőgumó használat, amelynek súlya 30-40 gramm. A nagyobb gumókat hosszirányban kettévághatjuk és ez nem jár terméscsökkenéssel. A növényt 60x40 centiméter sor- és tőtávolságra, 10-15 centiméter mélyre ültetjük. A terület legyen évelő gyomoktól mentes. Tavasszal a fejlődés kezdetén kapálást igényel. A sorok záródásáig kétszer kapáljuk. A töltögetés a termés mennyiségét lényegesen nem befolyásolja, de a betakarítást megkönnyíti. A gumótermés ősszel, télen és tavasszal március közepéig egyaránt kiszedhető. A csicsóka betegségekre és kártevőkre nem fogékony növény. A betegségei közül a fehérpenészes rothadás fordulhat elő, amely gumó eltarthatóságát nehezíti. A mezei pocok pedig rágással okozhat veszteséget.
