Az aranykor után

Az önkormányzatnál nagy munka folyik: éppen az országos hírnévre szert tett lovasnapokkal kapcsolatos pályázatot írják. Az 1999-ben útjára indított, egyre rangosabb rendezvénnyel a földművelésügyi minisztérium egyik pályázatán szeretnének egy kis pénzt nyerni a lukácsháziak, tudom meg Albert Csaba polgármestertől.

- A verseny emblematikus rendezvénye Lukácsházának: 2004-től A kategóriás, országos bajnoki verseny, s az idén ismét tovább lépünk, hiszen ez a verseny lesz a Magyar Hajtó Derby.

Ha már a sportnál tartunk, szó esik a másik látványosságról: a sporthorgászok megyei szövetsége a falu mellett folyó Gyöngyös-patak vadregényes partját, egészen Kőszeg határáig rendbehozta, így alakítva ki kitűnő pisztrángozó helyeket.

- A terület olyannyira ideális terep, hogy már rendeztek itt nemzetközi pisztránfogó versenyt is. Eddig azért nem szabályozták a patak medrét, mert tervezték, itt épül meg a kétszázötven hektáros árvízi tározó. A beruházás még mindig a tervezés stádiumában tart, ellenben a sporthorgászok már birtokba vették a területet. A zöld turizmus lehet a fejlődés egyik záloga. Nem véletlen, hogy parkolóhely épült, információs tábla készült, s pályázati pénzből hamarosan egy sebespisztráng tanösvény is megvalósul. A következő lépcsőben, szintén Leader pályázati pénzből, a szőlőhegy alatt bio tájház épülne. Turisztikai látványosságként szolgáló objektum, ami egy régi parasztgazdaságot bemutató létesítmény lesz, kézműves műhellyel és más attrakcióval.

Ez a nem is olyan távoli jövő, azonban a jelen kissé másként fest: Lukácsháza költségvetésének egyharmada a helyi ampullagyár működéséből származó iparűzési adóra épül. Volt ez az arány ennél jobb is, de amióta bezárt a kábelkötegelő üzem, az olasz textilesek pedig szó szerint felszívódtak, a falu iparára ráférne egy kis frissítés.

- Az ampullagyár szerencsére virágzik, olyannyira, hogy a külföldi tulajdonostól tudom: hamarosan kezdik bővíteni az üzemet. Ez lesz a jelenleg 470 főt foglalkoztató gyár fejlesztésének negyedik üteme. Az olaszok valóban kámforrá váltak, itthagytak maguk után mindent, a felszámlót kijelölték, többet nem tudni az üzem sorsáról. Jó hír, hogy az ingatlan másik felét megvásárolták. A szintén olasz tulajdonosok matracokkal foglalkoznak. Elmondásuk szerint az első lépésben innen látnák el az osztrák és a magyar piacot.

Végezetül Albert Csaba, aki az idén lesz harminc éve, hogy - előbb mint tanácselnök, a rendszerváltás után pedig polgármester - a falu én áll, leszögezi: költségvetésük kialakításakor mindig az intézményeik működtetése volt a legfontosabb feladat.

- Úgy látom, hogy az aranykor után, amikor az iparűzési adóból volt elegendő pénzünk, egyre szűkebb esztendők következnek. Az idén mintegy 170 millió forintból gazdálkodunk, és továbbra is az intézményeink működtetése élvez elsőbbséget, a fejlesztések, a befektetések csak ezután következnek. Az látnivaló, hogy igazodni kell az állam támasztotta a követelményekhez. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott óvoda például jelentős, 19 millió forintos támogatást kap az államtól, a megemelt normatíva által.