2009. 06. 13. Korallzátony az otthona
Aki Dobó Katával, Szebeni Istvánnal és Anettkával is búvárkodott...
VN - Kit mi vezérel arra, hogy szülővárosától, rokonaitól, barátaitól több ezer kilométerre vállaljon munkát, nehéz megmondani. Kalandvágy, más kultúra megismerése... A szombathelyi Koroknai Elvira két évet élt Angliában, hat éve pedig Egyiptomban dolgozik.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
1 hozzászolás
Egyiptom a fáraók, a piramisok, a gyönyörű korallzátonyok, a tenger alatti mesevilág földje. Turisták milliói keresik fel évről évre a legnépesebb arab államot, s nemcsak utazók mennek hazánkból Egyiptomba, hanem munkavállalók is.
Hat évvel ezelőtt Koroknai Elvira és az akkori barátja elindult világot látni, célpontnak a napfényes afrikai országot választották. De kezdjük a történet elején.
Koroknai Elvira a fôiskolás évei alatt kezdett el búvárkodni
Fotó: Benkő Sándor
- A Berzsenyi Dániel Főiskola testnevelés szakán végeztem - mondja Elvira. - A búvárkodással a főiskolás éveim alatt ismerkedtem meg. Az egyik nyári szünetben a barátnőm lecsábított a Balatonra, ahol ő már évek óta vízimentőként dolgozott. Nekem is megtetszett ez az életforma: robogó buszban öltözni, rohanni a parton, a bajba jutottakon segíteni. Az eltűnt személyeket kereső búvárszakosztályhoz csatlakoztam. Letettem a nyíltvízi búvárvizsgákat - meséli. - Tudom, morbidnak tűnik, de a holttestek keresése közben szerettem bele a búvárkodásba. Másoknak ez elrettentő, én mégis találtam benne valami olyat, ami egy ideig ehhez a hivatáshoz kötött. Aztán a barátommal eldöntöttük, hogy Egyiptomba utazunk, s ott vállalunk munkát.
A fiatalok számára rémálommá vált az Egyiptomban töltött első néhány hét. Éjszaka landolt a gépük Kairóban. Arab ismerőseik várták őket a repülőtéren. A főváros és Hurghada közötti 550 kilométeres útszakaszt autóval akarták megtenni. Félúton a sofőr elaludt, nagy sebességgel letért az útról, az autó többször megpördült, végül a feje tetején állt meg. Elvira és az egyik arab fiú kirepült az autóból. A fiatal szombathelyi lány a kórházban tért magához. Az autóban ülők közül az anyósülésen utazó srác olyan súlyosan megsérült, hogy belehalt a sérüléseibe, a sofőrnek eltörött a lába, Elvira egy hetet töltött kórházban, barátja karcolásokkal megúszta a balesetet. Néhány hét lábadozás után munkába álltak a magyar fiatalok, Elvi- ra idegenvezető- ként, barátja búvárként kezdett el dolgozni. Közben a szőke lány továbbképezte magát, amikor ideje engedte, merült a Vörös tengerben, letette a búvároktatáshoz szükséges vizsgákat, majd másfél év múlva az egyik hurghadai magyar búvárbázison kapott munkát. Közben a barátja visszatért Magyarországra, de Elvira nem maradt magányos, ugyanis Hurghadán közel ötven magyar él és dolgozik, sőt a helyiek közül is több fiatallal szoros barátságot kötött.
Néhány merülés és vizsga után azonban a mélység birodalmát is meghódíthatják a búvárok
Fotó: Búvárközpont
- Megszerettem Egyiptomot, igaz, az állandó napsütést, a mindig kék eget is meg lehet egy idő után unni - jegyzi meg a búvárlány. - Amikor Magyarországon vagyok, alig várom, hogy essen az eső. Az itthoni ízek után is vágyom, de legjobban a szüleim, a keresztanyukám, Saci barátnőm és az itthoni cicák és kutyák hiányoznak. Egy évben kétszer kapok hosszabb időre szabadságot, ekkor tudok hazalátogatni. Különben a hét minden napján dolgozok - teszi hozzá Elvira. - Már túl vagyok több mint ötezer merülésen. A búvárkodásban leginkább a csendet és a nyugalmat szeretem. A vízfelszín alatt néhány méterre egy egészen más világ tárul elénk. Gyönyörű színes korallok, amelyek a környezetszennyezés hatására folyamatosan pusztulnak, tűzhalak, oroszlánhalak, a narancs és kék színben pompázó bohóchalak, a több méter hosszú napóleonhalak, murénák, teknősbékák, delfinek és az emberre teljesen veszélytelen cetcápák és szirticápák teszik változatossá a víz alatti kalandot. Ezek az élmények a kezdő búvárok számára is elérhetők. A vízivilág hat-nyolc méteren a legszínesebb - meséli a fiatal lány. - Néhány merülés és vizsga után azonban a mélység birodalmát is meghódíthatják a búvárok, sőt roncsokhoz is merülhetnek, mert néhány elsüllyedt hajót is rejt a Vörös-tenger mélye. A csodálatos élmény azonban nem veszélytelen, a merülés több kockázattal is járhat - tüdő- és fülsérüléssel -, de ha betartjuk az előírásokat és a szabályokat, akkor nem eshet bántódásunk, sőt életre szóló kalanddal térhet haza a búvár. Több ismert magyar személyiséggel is merültem már, Dobó Kata, Oroszlán Szonja, Anettka, Szebeni István, Nacsa Olivér és Szabó Győző is járt már a búvárközpontunkban.
Az egyiptomi hétköznapok gyorsan elrepülnek, a napi nyolc-tíz óra munka mellett alig marad ideje és energiája Elvirának a kikapcsolódásra. Igazából nincs is hol szórakozni Hurghadán, néha moziba járnak, s megnéznek egy amerikai filmet, esténként pedig beülnek egy kávézóba, ahol egy finom hibiszkusztea mellett rágyújtanak egy shi-shára (vízipipa). Elvira megrögzött állatmentő, visszatérő vendége a helyi állatklinikának, eddig 15 macskát mentett meg a biztos haláltól. Egy cicát Magyarországra hozott, a néhány hónapos Mocsi macskát pedig Egyiptomban ne-velgeti.
- Az egyiptomi emberekben az a legszimpatikusabb, hogy kiállnak egymásért, mindig mosolyognak, nem irigyek egymásra, boldogok, s a csillagokat is lehoznák az égről, ha egy külföldi kér tőlük valamit - fejti ki. - Az arabot már egész jól beszélem, a kollégáimmal a kikötői arabban (arab, angol és magyar keveréke) már profik vagyunk, olvasni nem tudok, de nincs is szükségem arra, hogy megtanuljam. Az albérletemben a Duna Televíziót tudom fogni, így rendszeresen figyelemmel kísérem az itthon történteket, a szüleimmel és barátaimmal e-mailben és telefonon tartom a kapcsolatot. Tervezem, hogy egyszer visszatérek Magyarországra, de egyelőre jól érzem magam Afrikában.
Címkék: Egyiptom, korallzátony, búvárkodás, Dobó Kata, Szebeni István, Anettka, merülés, Vörös-tenger
- seppipi |
- 2009 07 13 |
- 15:35
Gratulálok Elvira!!! Klassz hogy az éöletedet így rendezted! Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ha teheti menjen külfödre dolgozni - élni! én sem élek már magyrországon!
üdvike n. volt koárlabda csapat társad!
Hozzászólások »
Eddig összesen 1 hozzászólás érkezett.