Mintegy kétmillió azonos szavazat kell az eredményességhez
Népszavazások
Körkép (edz) - Az elmúlt időszakban megrendezett öt magyarországi népszavazás közül három bizonyult eredményesnek, egy eredménytelennek, egy pedig érvénytelennek.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Grafika: Kelemen Attila
Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az országosan érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ez az eredményességi kritérium a gyakorlatban egyrészt úgy teljesülhet, ha a választópolgárok több mint fele részt vesz a népszavazáson (és érvényesen szavaz), akkor a leadott szavazatok több mint felét kell elnyernie valamelyik népszavazási válasznak. Ilyen arányú részvétel mellett csak szavazategyenlőség esetén lehet eredménytelen a népszavazás. A második kritérium, ha a választópolgárok kevesebb mint fele (vagy épp a fele), de több mint egynegyede szavaz érvényesen a népszavazáson, akkor a leadott szavazatok 50 százaléka már nem elég a népszavazás eredményességéhez, hanem az összes választópolgár több mint egynegyedének kell egybehangzóan igennel vagy nemmel szavaznia. Ilyenkor a szavazategyenlőség esetén kívül is előfordulhat, hogy egyik válasz sem kapja meg a szükséges többséget. Ahogyan csökken a népszavazáson részt vevő választópolgárok száma, úgy szigorodik az eredményesség feltétele: ha a részvétel 50 százalékos, akkor a leadott szavazatok felét meghaladó támogatás már elég az eredményes döntéshez. Ám ha csak alig több mint 25 százaléknyian szavaznak, valamennyiüknek egyforma szavazatot kell leadnia ahhoz, hogy a népszavazás eredményes legyen.
1989 novemberében volt a négy-igenes népszavazás, amikor a választópolgároknak arról kellett véleményt nyilvánítaniuk, hogy csak az országgyűlési választások után legyen-e a köztársaságielnök-választás, elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, kezelésében levő vagyonnal, kivonuljanak-e a pártok a munkahelyekről, feloszlassák-e a munkásőrséget. A népszavazás eredményes volt, országosan a választók 58,04 százaléka nyilvánított véleményt. A népszavazás valamennyi kérdés tekintetében eredményes volt.
Az alacsony részvétel miatt nem volt érvényes az 1990. július 29-én tartott népszavazás, amelyben arról dönthettek a választók, hogy támogatják-e a köztársasági elnök közvetlen megválasztását. Az országos részvétel mindössze 13,98 százalék volt.
A következő népszavazást 1997. november 16-án tartották, amikor a választópolgárok arról nyilváníthattak véleményt, egyetértenek-e azzal, hogy hazánk a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét. A jogosultak 49,24 százaléka voksolt, s 3 millió 344 ezer 131 választó támogatta a NATO-tagságot, így a népszavazás eredményes volt.
2003. április 12-én hazánk Európai Unióba való belépéséről rendeztek ugyancsak eredményes népszavazást. A 45,62 százalékos részvételi arány mellett több mint 3 millió volt az igenek száma.
A legutóbbi, 2004. december 5-én tartott, az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak állami és önkormányzati tulajdonban maradásáról, valamint a nem Magyarországon élő, magukat magyar nemzetiséginek vallók állampolgárságáról tartott népszavazás eredménytelennek bizonyult. Az országos részvételi arány 37,94 százalék volt, s egyik kérdés sem kapta meg az eredményességhez szükséges - mintegy 2 milliós - szavazatszámot.
A választópolgárok több mint egynegyedének azonos szavazata esetén lesz eredményes a március 9-ére kiírt ügydöntő népszavazás
