Ezerrel az öncenzúra - Béres Attila a Kabarét rendezi a Weöres Sándor Színházban
Ahol Béres Attila megjelenik, onnan menekül a februári köd meg a szürkeség is. Most a Kabarét rendezi a Weöres Sándor Színházban. Csütörtök délelőtt benéztünk a próbára.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
Ez az a jelenet, amelyben Cliff - Kálmánchelyi Zoltán - ki akarja rángatni ebből a megváltozott világból Sallyt - Fekete Lindát. Ez az a jelenet, amelyben "ezek a jólnevelt emberek" - aki jelt ad: Ernst, vagyis Orosz Róbert - megverik Cliffet. És ez az a jelenet, amelyben Szabó Tibor a Konferanszié szerepében elénekli azt a dalt - tulajdonképpen "belehallgatva" a döntés előtt álló Sally gondolataiba -, hogy "Mindegy, hogy vársz / vagy már mégy / Oly mindegy pajtikám / Bármit tégy / Szívünk jég / Ha a téltől fél / Ajkunk jég / Mihelyt nincs lakbér (...) ." És ebben a pillanatban persze az is mindegy, hogy egyszer csak megremeg valami megnevezhetetlen a levegőben, a torokban gyanúsan kaparászni kezd valami másik megnevezhetetlen - pedig hol vagyunk még az előadástól: Béres Attila - mint valami kifogyhatatlan tűzijáték - minimum háromféle ötletet ajánl a "megváltozott a világ" színpadi megvalósítására.
A Kabaré van, a Kabaré népszerű - a Kabarét mindenki ismeri. Vagy legalábbis hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ismerjük. Ha más nem, fölmerül egy-egy emlékkép - meg egy-egy dallam - abból a régi filmből. Jó ez az ismerősség - éppen itt és éppen most elvezethet akár a fölismerésig is.
"1930. Németország. Clifford Bradshaw, a fiatal amerikai regényíró szilveszter éjszakáján érkezik Berlinbe, szinte azonnal magával ragadja a pezsgő éjszakai élet, a pikáns és szókimondó kabarék világa. Megismerkedik egy különös angol lánnyal, Sallyvel, a Kit Kat Klub feltörekvő énekesnőjével. (...) Csakhogy Berlin ekkor már nem csupán a művészek és bohémek fővárosa, hanem a fasizálódó Németországé is: a vidám hétköznapokba beszivárog a rettenet, és az addigi kívülállókat választásra kényszeríti."
|
A szombathelyi Kabaré-előadás egyetlen helyszínen játszódik: a kabaré - pontosabban minden más helyszín "benne lesz" a Kit Kat Klub nevű kabaréban. (Azon majd később ráérünk gondolkodni, hogy ennek a döntésnek milyen lélegzet-elállító következményei lehetnek az előadásra és ránk - a közönségre - nézve.) "Olyan, mintha színház a színházbant játszanánk" , magyarázza Béres Attila, hozzátéve, hogy "ebből a szempontból az elgondolás hasonlít az Anconai szerelmesekre: ott is a színház a színházban elvén működött az előadás." De a hasonlóság is véget is ér. A rendező azzal folytatja, hogy "a Kabaré nagyon komoly - merem mondani, hogy aktuális - történet, amely bizonyos figyelmeztetéssel bír arról, hogy a művészetet hogyan szabad - vagy nem szabad - befolyásolni; vagy szeretni."
A múlt évadban a nagy sikerrel játszott Anconai szerelmesek volt Béres Attila első szombathelyi rendezése. Hogy milyen érzésekkel tért vissza? "Már nagyon vártam. Nem tudom elmondani, mennyire. Komolyan mondom, olyan, mintha Marosvásárhelyre mennék haza apukámékhoz. Ez itt egy család - és Jordán Tamás az apa , szól vissza mosolyogva, aztán megkezdődik a próba. Hogy a cenzúránál egyvalami borzasztóbb: az öncenzúra ."
Címkék: weöres sándor színház, kabaré, Béres Attila
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.